Budapest hivatalosan 1873-ban jött létre a Budát, Pestet és Óbudát összekapcsoló törvény által, ezzel létrehozva a mai modern várost. Egészen pontosan 1873. november 17-én jött létre. A három város egybeolvadása után már csak a nevén kellett gondolkodni és ez kisebb fejtörést okozott. A lehetséges felhozatal között olyanok szerepeltek, mint Honderű vagy Hunvár, végül mégis a Budapest elnevezés nyert.

Nem mindig Budapest volt a főváros. Ezt a pozíciót betöltötte Esztergom, Székesfehérvár és Debrecen is.

A hazai főváros kedvelt turisztikai cél, de felhőkarcolók hiányában a Parlament és a Szent István Bazilikánál nincs magasabb a városban. Az előbb említett épületek mindegyike 96 méter magas és minden más épület ennél alacsonyabb.

Ha már említettük a Parlamentet, akkor azt is érdemes erről, az 1902-ben elkészült gyönyörű épületről tudni, hogy a világon a harmadik legnagyobb országházzal büszkélkedhetünk. Alapterülete 18 ezer nm2. Közel 700 szobája van és ha a lépcsőinek hosszát összeadnánk, akkor körülbelül 20 kilométert tennének ki.

Fővárosunk ismert és kedvelt is a fürdőiről, de azt lehet kevesen tudják, hogy Budapesten van a legtöbb termálvizes forrás. Egy ország fővárosa sem büszkélkedhet hasonló erényekkel. Nem véletlen tehát, hogy ennyi termálfürdő épült.

A legeknél tartva meg kell említeni az ugyancsak nagy turisztikai vonzerővel bíró Budapesti Növény- és Állatkertet. Tudtad, hogy ez az intézmény a világ egyik legidősebbje? 1865-ben nyitották meg.

A főváros több része az UNESCO Világörökség részéhez tartozik.

Visszakanyarodva a legekhez és a világörökségekhez, a budapesti metróvonal a UNESCO Világörökség részét képezi és egyben Európa legrégibb metróvonalának is számít.

Nem tudunk a legeken túllépni, ugyanis meg kell említeni a Dohány utcai zsinagógát is. Ez az épület ugyanis a világ második legnagyobb zsinagógája a maga 44 méteres magasságával.