Persze, hogy féltjük. Az elsőszülött első otthon töltött éjszakájáról minden anyuka olyan történetet tud mesélni, amit a későbbi tapasztalatok birtokában biztosan megmosolygunk. Én sem vagyok kivétel. A szemembe világító éjjeli lámpa fényénél őrködtem az első éjszakán. Ülve bóbiskoltam, fél óránként felriadtam. Újra és újra ellenőriztem, hogy az én pici lányom rendesen veszi-e a levegőt. Szerencsére a szoptatás és a babagondozás úgy kifárasztott, hogy néhány nap után már nem volt erőm a folyamatos éjszakai őrködésre.

Ott aludt mellettem egészen hat hónapos koráig, de ez az őrületes „új anyuka betegség”, a túlzott aggodalom szépen, fokozatosan elmúlt. Mert ugye van a természetes féltés, a szükséges megelőzés, és van a felesleges, túlzó aggódás. Csak hát néha igen nehéz meghúzni a határvonalat… Amerikai szakértők az alábbi útmutatóval segítik az újdonsült anyukákat abban, hogy helyesen értelmezzék az anyai felelősséget, megtalálják az „arany középutat” a baba érdekében!

1. “A kisbabám elkap valamilyen betegséget!”

Irreális magatartás: ha a kismama az egészséges kisbabát az első néhány hetet követően is teljesen elzárja a közösségtől, vagy a látogatókat csak maszkban és kesztyűben engedi hozzáérni a picihez.

Megnyugtató információk: az első hónapokban az anyai antitestek, amelyek a köldökzsinóron keresztül kerültek a baba szervezetébe biztosítanak egy bizonyos fokú védelmet a fertőzésekkel szemben. Az anyatej ugyancsak növeli a szervezet ellenálló képességét, erősíti az immunrendszert. Ennek ellenére az első év során legalább egy vagy két alkalommal számíthatunk rá, hogy a kicsi náthás, esetleg lázas lesz. Teljes körű, 100%-os védelmet nyújtani lehetetlenség!

Tanácsok a megelőzés érdekében: először is ne engedjünk olyan látogatót a babához, aki beteg, még akkor sem, ha csak náthás. Fontos a minél gyakoribb levegőzés! Sétáljunk sokat a babával a friss levegőn, a zsúfolt zárt helyiségeket (pl. bevásárlóközpont) viszont kerüljük! És mi a helyzet a fertőtlenítéssel? Vannak olyan nézetek, amelyek szerint a fertőtlenítést is túlzásba lehet vinni, ami allergia, asztma kialakulásához vezethet, mert a baba immunrendszere nem szokik hozzá a „betolakodók” elleni küzdelemhez. Mivel az orvostársadalomban egyelőre nem alakult ki egységes álláspont a témában, mint oly sok mindenben, itt is a legjobb a mértékletesség. Rendszeres szappanos kézmosás mindenkinek, aki részt vesz a babagondozásban!

2. „A kisbabám meghalhat alvás közben!”

Irreális magatartás: ha a kismama annyira fél a bölcsőhaláltól, hogy hetekig, vagy akár hónapokig képes óránként ellenőrizni a baba légzését személyesen éjjelente. A bébiőr hasznos segítség, de  azt is lehet túlaggódva használni, minden gyanús hangot túlreagálni.

Megnyugtató információk: a bölcsőhalál előfordulása rendkívül ritka, ezer csecsemőből átlagosan mindössze ötnél fordul elő. Az esetek 90%-ában hat hónaposnál kisebb babákat érint, egy éves kor felett pedig már elenyésző az ilyen esetek száma.

Tanácsok a megelőzés érdekében: még ez az alacsony kockázat is tovább csökkenthető, ha szem előtt tartunk néhány fontos ajánlást. Az első, hogy igyekezzünk háton altatni a kisbabát. A bölcsőhalál leggyakoribb oka a kilélegzett, oxigénben szegény levegő újra belégzése. Mivel a hason alvó csecsemők nehezebben mozgatják a fejüket, nehezebben jutnak friss levegőhöz is. Fontos, hogy mindig biztonságos körülmények között altassuk a kicsit – rácsoságy, matrac, babatakaró, és semmi más. Tilos bébijátékot, párnát, kitámasztót tenni a kiságyba. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a cumi használata is jelentősen csökkenti a bölcsőhalál valószínűségét, még akkor is, ha egy idő után kiesik a pici szájából. Figyelni kell arra is, hogy ne melegedjen túl a baba, mert ez mélyebb alvást eredményez. Végül még egy fontos rizikófaktor: a dohányzás. Ne engedjünk senkit sem dohányozni a lakásban, mert a passzív dohányzás duplájára növeli a bölcsőhalál esélyét.

3. „A babámat baleset éri a játszótéren! ”

Irreális magatartás: ha az anyuka annyira félti nagyobbacska csemetéjét, hogy még bölcsődés korára sem tanul meg egyedül lecsúszni a csúszdán, és nem mászhat fel önállóan egyetlen mászókára sem.

Megnyugtató információk: a kicsiknek szükségük van mozgásra, a játszótér kiváló terep a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket fejlesztő játékokhoz, mint ugrálás, szaladgálás, fel- és lemászás. Nem beszélve a közösségi viselkedés tanulásában betöltött fontos szerepéről… Játszótéri balesetek nagyon ritkán fordulnak elő, az pedig még ritkább, hogy komolyabb, kórházi ellátást igénylő gyerekbaleset történjen (az USA teljes területén összesen 7.500 gyerek kerül kórházba évente játszótéri baleset miatt).

Tanácsok a megelőzés érdekében: ügyeljünk arra, hogy szemünk fénye mindig a korának megfelelő játékokat használja. Olyan játszóteret válasszunk, amelyik megfelel a minimális biztonsági követelményeknek (gumiőrlemény vagy homok a mászóka körül, EU szabványnak megfelelő játékok). Ha kétségeink vannak, inkább ellenőrizzük, hogy a mászóka vagy hinta megfelelően ki van-e támasztva, nincsenek-e meglazult csavarok, lejáró alkatrészek, amik veszélyesek lehetnek. A játszótéri ruházat mindig legyen egyszerű, a pántok, zsinórok ugyanis könnyen beakadhatnak. Amikor már megtanult járni, tisztázzuk vele a közösségi játék szabályait (meg kell várni, amíg a másik lecsúszik, nem szabad lökdösődni stb.)

4. „A babám belefullad a vízbe!”

Irreális magatartás: ha az anyuka nem hajlandó meglátogatni a babával azokat az ismerősöket, akiknél kerti medence van, nem viszi a babát vízpartra, víz közelébe. Babaúszásról aztán végképp szó sem lehet…

Megnyugtató információk: az egészen pici babáknak a víz ismerős közeg, a magzati lét emlékét idézi. A babaúszásról csupa olyan képet találunk, ahol az apróságok boldogan lubickolnak a vízben.  Az úszni nem tudó babáknak azonban a víz valódi veszélyt jelent, de a balesetek folyamatos odafigyeléssel megelőzhetők. Akármikor és akárhol tartózkodik vízben a baba (legyen az a fürdőkád, vagy egy kerti bébipancsoló), sohase hagyjuk felügyelet nélkül! A vízparton vagy a családi úszómedence mellett játszadozó apróság is állandó felügyeletet igényel.

Tanácsok a megelőzés érdekében: ha vízről van szó, nem baj, ha inkább egy kicsit túlzásba visszük a biztonsági intézkedéseket. Állandó felügyelet, biztonsági zár a WC-n, a fürdőszoba bezárása, mágneszáras kapu és magas korlát a medence körül – jobb félni, mint megijedni! És ne feledjük, a kicsik védelmében kifejlesztett biztonsági eszközök hasznosak, de önmagukban nem védik meg a babát a veszélytől, csak felnőtt felügyelettel használhatók.

5. „A babám félrenyel és megfullad!”

Irreális magatartás: ha a kismama egy éves korig csak pépes ételeket ad a babának. Ha a kis totyogónak babakekszet kínálnak a játszótéren, kikapja a kicsi kezéből, nehogy megfulladjon tőle.

Megnyugtató információk: a félrenyelés okozta fulladásos esetek száma elenyésző, ezeknek is több mint a felét nem étel félrenyelése, hanem valamilyen apró tárgy légutakba kerülése okozza (pl. érme, kisebb használati tárgyak). Az ételek akkor okozhatnak gondot, ha a baba nem a korának megfelelő táplálékot kap (pl. kemény cukorka).

Tanácsok a megelőzés érdekében: a darabos ételekkel fokozatosan ismertessük meg a babát, az első próbálkozásoknál puhára főtt, pici darabokra vágott ételt kínáljunk. 4 éves kor alatt ne adjunk a kicsinek rágógumit, mogyorót, pattogatott kukoricát, nagyobb darab kemény sajtot. A szőlőt magozzuk ki. Ügyeljünk arra, hogy a kicsi mindig ülve egyen, ha hanyatt fekszik, vagy hátradöntött támlájú ülésben ül könnyebben félrenyelhet. Nézzünk utána a szakkönyvekben, hogyan segíthetünk szakszerűen, ha gyermekünk fuldoklik.