Jump to content

Nem kell félni, mégis megijedünk – 2. rész

2017. 09. 11. 19:00

Az anyaság egy életre szóló kihívás. A hőn dédelgetett álom, ha valósággá válik, egészen máshogy fest, mint képzeletünkben. Kőkemény tapasztalatgyűjtés a szülőknek és a gyerekeknek is.

A gyakorlott édesanyák és a mondás is úgy tartja, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Azok a szülők, akik még csak most léptek át ebbe az örök érvényű feladatkörbe, mégis minden apróságra úgy figyelnek, mintha az a gyermek egész életére kihatna. Jól is teszik, hiszen meg kell mindent élni a szülői szerepben, de nem árt az sem, hogy apróságokon ne akadjanak fenn, ne idegeskedjenek. Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének, ezért főleg az első babások, minden rutin nélküli szülők figyelnek picijük rezdüléseire.

Némelyik baba első hónapjai nem éppen a nyugodt alvásról, szopizásról szólnak. Az előzőekben már írtunk a néha kétségbeejtő hasgörcsről és a bukásról, hányásról. A magzati létformából való kiszakadás nagy változás a babának és a mamának, családnak is. A kisbabák szervezetének alkalmazkodni kell a külső körülményekhez és ez az átállás nem mindig zökkenőmentes. Ha olyan szerencsés a család, hogy a baba minden fájdalom nélkül éli kinti életét, a szervezete attól még fokozatosan szokja az evilági légkört. Ehhez hozzátartozik, hogy az első időszakokban a pelenka tartalma bizony bizarr színekben pompázhat. Meg kell nyugodni, ez teljesen természetes folyamat. A babák emésztőrendszerén áthaladó táplálék útja még sokkal gyorsabban zajlik le. Az emésztésben résztvevő epeváladék nem tud időben felszívódni, így a pelusban lévő végtermék emiatt zöld. Legtöbbször semmi rosszra nem kell gondolni, ám néha hasmenést okozó vírus, nátha következtében a gyomorba kerülő váladék is okozhatja az ilyen elszíneződést. Orvoshoz fordulni ezekkel a tünetekkel nem érdemes, ha a babának nincs láza. Nyugtalanító lehet azonban az, ha a furcsa színű ürülékkel együtt láz is társul, valamint túl sűrűn ürít a baba, nem tapasztalható súlygyarapodás.

Említettük a lázat, csakhogy a kicsi babák esetében a testhőmérséklet magasabb, így esetükben az átlagos testhőmérsékletet a 37-37,5 fok jelenti popsiban mérve. Az ennél magasabb hőmérséklet láznak számít, amely valamilyen fertőzésre adott reakció lehet. A láz azt jelzi, hogy a baba immunrendszere működésbe lépett. Egy kezdő édesanya számára riasztó lehet a hőmérőn a magasabb hőmérsékletet látni. A három hónaposnál fiatalabb babákkal érdemes azonnal orvoshoz menni, de a kicsit nagyobbaknál már nem muszáj, azonban figyelni kell őket is. A gyerekek még betegség idején is tele vannak energiával, és csak akkor veri le őket a láz, ha épp a magaslatra tör. Mihelyt mérséklődik a testhőmérséklet, a játékkedv és a csintalanság is visszatér. Figyelni kell, hogy van-e étvágy, levert-e. Hagyni kell a lázat kicsit dolgozni, hiszen a láz a legtöbb esetben a gyorsabb gyógyulást segíti. Ha azonban tartósan fennáll a lázas állapot, akkor szükséges lázcsillapítót adni a kicsinek. Mindenképp orvoshoz kell menni akkor, hogy a gyerkőc nagyon aluszékony, levert, a vizelet szaga szokatlan, végtagjai petyhüdtek.  

(Forrás: marmalade.hu | babyclub.asda.com, etso-net.org, sheknows.com/képek)