Jump to content

Évszázados küzdelem a szőr ellen

2017. 11. 24. 19:00

Kit erősebb, kit pedig gyérebb és gyengébb szőrzettel áldott meg a sors, de az a természetes, hogy testünk nagyját (pehely)szőr fedi, amely védelmi funkciót tölt be. Védelem ide vagy oda, azért mi igyekszünk a nagyjától megszabadulni.

A szőr tehát hozzánk tartozó természetesség, de amióta ruhával borítjuk testünket, máshogy nézünk a szőrünkre is. Voltak idők, amikor elfogadtuk magunkat úgy, ahogy Isten megteremtett. Ha dús és vastag szőrzettel, akkor úgy, ha kevesebbel, akkor pedig úgy. Nem küzdöttünk se ellene, se mellette, csak elfogadtuk magunkat szőrösen. Azonban már az ókori Egyiptomban azon munkálkodott Kleopátra, hogy eltávolítsa magáról. A gyönyörű királynő tett is szépségéért, hiszen szépségtrükkeiről ismert volt. Nemcsak tejben áztatta testét, de a szőrtelenítésben is tett lépéseket, méghozzá bőrökkel dörzsölte az adott területet addig, amíg a szőr el nem kopott, de egyéb anyagokkal is próbálkozott. A gyantázáshoz hasonlatos módszert már keleten is próbálgatták, csak akkor még faggyúgyantát kevertek össze cukorral és mézzel. Máshol kátránnyal vették fel a harcot a szőrnövekedés ellen, és nemcsak a nők használták, hanem a férfiak is egyaránt.

Az ókori Rómában sem volt divatos a bozontos szemöldök, amelyet csipesszel formáztak, akárcsak most mi. A borotvákat és csipeszeket tűzkőből készítették el. A csupasz test mindkét nem esetében követendő volt, ráadásul a gazdagságot is szimbolizálta. A szőrtelenítéssel igyekeztek megelőzni egyes bőrbetegségeket és a kórokozók elterjedését is. A puhára főzött pióca is egyike volt a szőr eltávolítására.

Volt idő, amikor a személyes higiéniáról alkotott vélemény egészen más volt a maihoz képest. Volt idő, amikor a higiénia nem volt divat, vagy máshogy volt szokás, és ez nem vagyontól függött. A középkor emberei nem a tisztaságukról voltak híresek, sok kórokozóval éltek együtt, ezért is meglepő, hogy a szőrtelenítésre már akkor is gondoltak. Habár arra ugyancsak gusztustalan anyagot használtak, ugyanis macskaürülék ecettel való elegyét használták fel. Mivel a fürdés nem volt akkoriban napi tevékenység, így valószínűleg hagyták megszáradni az anyagot és ledörzsölték a felületet. Egy másik szőrtelenítési módszer az összetört tojáshéjjal való dörzsölés volt. A tojáshéj úgy működhetett, mint a mai penge, de mivel nem olyan egységes és éles a tojáshéj felszíne, valószínűleg véres és fájdalmas módszere lehetett a szőrtől való megszabadulásnak. A XVI. századtól divatja lett a szemöldök teljes eltávolításának, és olykor még a homlokot is megmagasították a haj leborotválásával, hogy ezzel is az elithez tartozást erősítsék.

A XX. század elején feltűntek a modern táncok, és a táncoláshoz lengébb, rövidujjú ruhákat vettek fel a nők. Új trend indult, a hónalj szőrtelenítése. Gilette pedig éppen ekkor (éppen ezért) hozta forgalomba női borotváját, de más gyártók is a női csupasz hónaljra koncentráltak. Ettől függetlenül az 1970-eds évekre mégiscsak visszatért a természetes szőrzet elfogadása, mindent úgy hagytak, ahogy volt. Egy évtized múlva már a bikinivonal korrigálása volt a trendi, egyre használtabbak lettek az epilátorok. Ma pedig már majdcsak minden nő használja a szőrtelenítés valamelyik módját és eszközét használja a csupaszság érdekében.

(Forrás: marmalade.hu | groupon.com, glitterinthedirt.wordpress.com, shape.com/képek)