A szerelem elveszi az eszünket egy kifejezés, de tényleg nagy változások állnak be, ugyanis kémiai és fiziológiai folyamatok zajlanak, amelyek befolyásolják az érzelmeinket, de még a viselkedésünket is.

Az ocitocin és vazopresszin hormonok a társas kötődésben játszanak szerepet, valamint az intimitásban. Az oxitocin nemcsak a baba és anyuka közötti kötődés megerősítéséten játszik közre, hanem a szerelmesek érzelmi kötődésében is. A vazopresszin pedig a párok hűségéért felelős.

A dopamin egy olyan agyi neurotranszmitter, amely jutalmazó rendszerünk része. Felszabadulása kapcsolatban van a szerelmi kialakulásakor is. Ilyenkor boldogságot érzünk.

Az adrenalin és a noradrenalin stresszhormonok szintje is megemelkedik. Ez okozza az erős szívdobogást, a gyomor görcsbe rándulását, az izgalmat.

Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szerelmesek agyának jutalmazó központja aktivizálódik szerelembe esés során és ezáltal megnövekedik az örömérzet.

Tudjuk, hogy ilyenkor elő- és felkerül a szemre az a bizonyos rózsaszín szemüveg, amelyen keresztül minden sokkal szebb, de tényleg elveszítjük a racionális gondolkodás lehetőségét egy időre. Ráadásul sokkal jobban koncentrálunk a párunkra ilyenkor.

Egy amerikai professzor házaspár párterapeutaként is dolgozik és arra keresték a választ, hogy hogyan alakul ki a szerelem, valamint, hogy miért lesz vége? Hiába tanulmányozott terület a szerelem, mégis kevésbé megértett. Robert Schwartz azt gyanította, hogy a szerelmet valamilyen biológiai természetű eleme tartja életben. Az agy jutalomközpontját a házaspár női tagjának (Jacqueline Olds) az apja fedezte fel. Ez az agy egy olyan köre, amely evolúciós hozadék és részt vesz a szerelem érzésében is. Ezt onnan tudják, hogy az agy vizsgálatakor aktivizálódik ez a rész, amikor a szeretett személyről esik szó. Ilyenkor vegyi anyagok árasztják el az agyat és különféle fizikai megnyilvánulásokban akár láthatóvá is válnak: izzadás, elvörösödés.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!