6,4 százalékkal több, 1 millió 843 ezer nő dolgozott Magyarországon 2013 végén, mint öt évvel korábban, a válság kitörésének évében. Ebből 1 millió 435 ezren a szolgáltató szektorban, közel 360 ezren az iparban. A legtöbben, 319 ezren a feldolgozóiparban tevékenykedtek. Nem sokkal maradt el tőlük a kereskedelemben és a gépjárműjavításban dolgozók 295,5 ezres tábora, bár gyaníthatóan e kategórián belül inkább a kereskedő hölgyek részaránya a döntő.
Abban nincs semmi meglepő, hogy a hagyományos női szakmáknak számító oktatásban 246 ezren, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 218,5 ezren rendelkeztek munkahellyel. Mint ahogy abban sem, hogy a legkevesebben, mindössze 500-an a férfi dominanciájú kokszgyártásban és kőolaj-feldolgozásban. E logikának viszont ellentmond, hogy ugyanakkor a bányászatban, kőfejtésben foglalkoztatott hölgyek száma öt év alatt a háromszorosára, 2300-ra nőtt.
A válság hatását jól visszaadja, hogy az építőiparban dolgozók száma 19 százalékkal, 17,2 ezerre, míg az ingatlanosoké 13 százalékkal, 8200-ra csökkent. Az pedig a hitelezés visszaszorulásával és az adókedvezmények megszüntetése, valamint a jövedelemviszonyok, a devizaadósságok miatti alacsonyabb biztosításkötési hajlandósággal magyarázható, hogy a bankokban, biztosítókban és egyéb pénzügyi területen 15 százalékkal kevesebb hölgy munkálkodott, mint öt éve, mindössze 57,6 ezer. Ezzel szemben az állami szektorban –a közigazgatásban, a védelemben és a társadalombiztosításban – 27,3 százalékkal többüket, 189,5 ezret foglalkoztattak. Örvendetes, hogy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők száma is 7,9 százalékkal emelkedett, 83,1 ezerre.
(Fotó: www.helpful.com)